Tegnap elkészültem az egész anyaggal. Hipp-hipp hurrá! :)
Elméletileg minden részt elfogadott a konz.-em, de nem akarom elkiabálni. Holnap találkozok vele, majd kiderül, hogy végülis mint gondol a hatalmasra duzzadt műről.
Sokat dolgozatam a dolgozattal. Gyakorlatilag ez már kettőt kitesz. Amíg másoknak elég volt 10 db felhasznált irodalom... hm... nekem annyit kellett írni, hogy a végén 57 lett. 4 oldalon csak ezeket sorolom fel. Na, mindegy. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy megint megcsináltam, mint novemberben... és megint nem rajtam múlik, mint novemberben.
Remélem a legjobbakat, de én már mindenre fel vagyok készülve.
Tudom, hogy másoktól negyed annyit sem követeltek, tudom, hogyha más konz-t választok, akkor még tavaly leadhattam volna az anyagot.
Az én döntésem volt, hogy kitartok a tanár mellett és újra írom az egészet a megváltoztatott koncepciója szerint.
De most már nagyon unom az írást, a témát.
Az utóbbi időben vagy a könyvtárban voltam, vagy írtam, vagy olvastam, vagy írtam, vagy olvastam, vagy csak rágódtam, hogy hogyan is kellene megvalósítani amit írnom kell, mi is kerüljön bele és honnan szerzek hozzá anyagot?
Eldöntöttem, hogy amíg nem vagyok kész, addig mindent kizárok az életemből. Lökött kis babonából úgy határoztam, hogy még csak be sem nézek a blogra.
Most már itt vagyok és holnap eldől minden.
5 megjegyzés:
Tulképp, mit tanulsz? Én nem igazán követtem az utóbbi időben az eseményeket.
tudtam ,hogy meg lesz!! ha nem is nagyon de egy kicsit ismerlek tanulas szempontjabol
Chanson: soha nem írtam róla, mert nem tartom lényegesnek. Tudom fura hozzáállás. :)
Mari: Aranyos vagy! :) Nagyon úgy néz ki, hogy most már semmi sem tart vissza attól, hogy eljussak a dolgozat beköttetéséig. Ó, bár már ott tartanék.
Az is meg lessz ,meg lasd!!
Meglett! Le is adtam... nehezen, de végre megszabadultam tőle. :)
Megjegyzés küldése