Vajon mit is kell újra elkezdenem?

Itt most annak kellene következnie, hogy ügyesen és szorgalmasan újra edzek és alig kell leadnom pár kilót. Csak hogy nincs így.

Az év már jó régen elkezdődött, én pedig szépen lassan gombócformát vettem fel. Sőt, pontosabb lenne, ha úgy fogalmaznék, hogy visszagombócosodtam. :) Tavaly - nagy szomorúságomra - nem sikerült elérni a tavaly előtti súlyomat (pedig sokat dolgoztam érte) és ahelyett, hogy onnan folytathatnám, ahol decemberben abbahagytam... bizony sokkal rosszabb helyzetből folytatom, ugyanis visszaszedtem minden egyes kg-t és apró grammot, amit csak vissza lehetett szedni.

Pedig tavaly olyan jól alakult minden, legalábbis fizikailag. Nagyon szépen fejlődtem. Hetente többször 10-15 km-eket kocogtam és a végén többször lefutottam a félmaratoni távot. Nem mondom, sérülésekből is kijutott rendesen és a dínó is nehezen viselte a strapát, de haladtam előre a célom felé.

Aztán valahogy elment a kedvem mindentől, majd jött a karácsony, a kedvem nem tért vissza és máris január közepén jártunk. Azóta pedig szorgalmasan próbálom elkezdeni a diétát és az edzést, de valahogy nem vagyok a régi.

Ha belegondolok, el se hiszem, hogy minden munkám semmivé vált. Ugyebár itt vagyok gombócként. Az igaz, hogy aranyos gombócként, de a aranyos gombócok senkinek sem tetszenek. Nekem se. Ráadásul most még egy 5 km-es táv is megviselne rendesen, ha éppen futni lenne kedvem. Annyira messzinek tűnik minden, ami pár hónapja még természetes volt.

Csak az a fránya mérleg, csak az maradt ugyanaz! Egy picit sem lett kedvesebb, vagy elnézőbb.

Pedig muszáj lesz összefognunk, a mérleg, a dínó és én. Már csak komolyan kell vennem... újra. Próbálkozom, próbálkoztam, holnap is nekikezdek, hátha...