2011. március 27., vasárnap

Varrógépjavítás nia módra :)

A varrás, mint hobby igazán kreatív és élvezetes elfoglatság. Ha eltekintünk attól, hogy utálok szabni és az összefércelést sem kedvelem, sőt a hosszú varrási részeket sem, akkor tulajdonképpen az egyik legrégebbi kedvenc elfoglaltságomhoz jutunk.
Amit viszont már régóta nem gyakoroltam, ugyanis az imádott Toyota varrógépem egy ideje nem hajlandó normálisan hurkolni. Minden elképzelhető dolgot átállítottam már rajta, de az eredmény elkeserítő volt. A laza hurkolástól a borzasztóan laza hurkolásig mindent képes volt előadni, csak szép, stabil, normális hurkolást nem.

Még a tűket is cserélgettem, hátha rosszul választom meg egy adott anyaghoz a tűvastagságot és az a gond. Igaz, hogy soha korábban nem volt ilyen problémám, de hátha hirtelen pont a tűvastagság a szűk keresztmetszet. Végül be kellett látnom, hogy nincs más megoldás, el kell vinni egy szerelőhöz, csakhogy az macerás dolog. Így hát nem történt az ügyben előrelépés. Telt múlt az idő, a gépem jól elvolt a szekrényben a neki rendszeresített helyen, én meg már rég letettem arról, hogy bármit is megvarrjak.

Történt pedig, hogy a múlt héten drága édesanyámnak ecseteltem a problémám, miszerint a farmeromat meg kellene varrni, de úgy néz ki, hogy kézi varrás lesz belőle, mert a gépem még mindig nem jó. Erre ő azt találta mondani, hogy miért nem nézem meg az orsót? Hátha rossz orsót használok.
Nagy szemekkel néztem rá és nem értettem. Hogyhogy rossz orsót? Nem használhatok rossz orsót! Az utóbbi időben még csak nem is vettem orsót, egy régebbi van a gépben és a gép régen működött orsóstól mindenestől.

A Toyotám hibája viszont olyan banális lehet, a farmer megvarrása pedig olyan sürgőssé vált, hogy bizony leszedtem a szekrényből a gépet, a varródobozommal együtt és leültem eléjük.
Gondoltam egy próbát megér a dolog. Elővettem az összes orsómat és elkezdtem összehasonlítgatni őket. Rájöttem, hogy a gépben lévőnek a legszélesebb az oldalsó része, kb. 1mm-es, miközben van amelyik 0,8, sőt, ami kb. 0,6 mm-es. Ez ám a felfeledezés! Viszont ezen kívül abszolúte mindenben megegyezett minden orsó. Figyelembe véve, hogy kicsi műanyag mütyürről van szó (ami pár éve kb. 30 Ft-ba került), az eltérés, amit találtam, igazán lényegtelen dolog ...
... gondolhatnánk... és mégsem!!!!!

Kivettem a gépből a régi orsót és a legvékonyabb szélűre csévéltem fel a kék cérnát, majd behelyeztem a gépbe. Aztán fogtam a farmert - semmi kedvem nem volt próbaöltéseket végezni - és már varrtam is. Úgy voltam vele, hogyha megint rosszul hurkol, majd legfeljebb kibontom a cérnát és végül varrok mindent kézzel.
De láss csodát!
A gép olyan szépen, simán és normálisan hurkolta a szemeket, olyan szépen siklott az anyag tetején, mint annak idején, amikor még nem voltak vele gondok!

Hogy örülök-e neki? Nagyon!
És közben újra leckét kaptam az élettől arra vonatkozóan, hogy sokszor a legapróbb részletben rejtőzik a dolgok lényege. Igenis nem szabad alábecsülni semmit, még egy kicsi, műanyag orsó oldalsó részének vastagságát sem. :)

Nincsenek megjegyzések: