2010. június 27., vasárnap

Az á.vizsga

Elég sokszor tört rám az érzés, hogy ezt a vizsgát nem akarom. Neeem és kész.
Nem mintha ez számított volna. Tudtam, hogy az érzést el kell hessegetnem, mert semmi értelme ilyesmin gondolkodni. A baj csak az volt, hogy a megtanulnivaló egyre többnek tűnt. Hiába tudtam, hogy a vizsgán valószínűleg semmi esély sincs arra, hogy a kihúzott tételeket elejétől a végéig elmondjam, azért mégsem lehetett erre apellálni és csak a tételek felét megtanulni.
Így hát memorizáltam a fogalmakat, a felsorolásokat és így tovább...

Közben meg azon járt az eszem, hogy mit is vegyek majd fel? Jó sokat híztam az elmúlt fél évben és hiába akartam lefogyni, ami lement, az utána visszajött, majd újra kemény diétával lement valamennyi és újra visszajött. Egy reménytelen mókuskerék, amivel igazán nem volt időm foglalkozni, mert sokkal fontosabb volt, hogy tanuljak.
Csakhogy így minimálisra csökkent azoknak a ruháknak a száma, amik szóba jöhettek, úgyis mondhatnám, hogy a végére már nem is volt választási lehetőségem. Egy blézerbe fértem csak bele, így az mindent eldöntött. Az utolsó 24 órát szinte a szó szoros értelmében megállás nélkül végigtanultam. Majd lezuhanyoztam, felöltöztem és hajnali 3/4 6-kor elindultam az iskolába.
Másokkal ellentétben én szeretek az utolsó pillanatban is tanulni, mert stresszhelyzetben sokkal jobban fog az agyam, de most nem ment. Már csömöröm volt az egésztől, pedig még át kellett volna néznem 1-2 tételt.

Előző napról tudtam, hogy kik lesznek a vizsgabizottságban és nem örültem az összeállításnak. Kimondottan 1 tagnak nem, de hát mit lehet tenni, semmi sem szabadon választott. Erre mi történt? Egy tag lecserélődött a bizottságban és pont az az egy tag! Éljen! Azonnal jobb lett a kedvem, bár várakozás közben nem éppen a mosolygás volt rám jellemző. Mielőtt bementem akkor tudtam meg, hogy azt a tételt, amit semmiképpen sem szerettem volna kihúzni jogból, azt már kihúzták. Éljen, újabb jó hír!
7.-nek kellett bemennem és 2 egészen jó tételt húztam. Ráadásul még védenem sem kellett, mert a bírálataim 5-ösek lettek. :) Igen, panaszra nem volt okom és ezek után igazából egy élmény volt az á.vizsga, bár nem ismételném meg... annyira azért nem álomszerűen jó. :D

4 megjegyzés:

bloodflower írta...

Gratulálok!
nagyon büszke lehetsz magadra, hogy ezt az időszakot és magát a vizsgát túlélted. És mi is büszkék vagyunk rád. Jó érzés, bár fáasztó, ha az ember egy ilyen nehéz próbatételen túl van. Az a rossz hírem, hogy a stressz és a feszültség egy ideig még ürülni fog belőled, sztem eltart majd másfél hétig vagy kettőig is. De utána lesz egy pillanat, amikor bekattan, hoyg ennek az egésznek vége, és az valami hihetetlen jó.
Én ezt éreztem az újságírós OKJ vizsga, az érettségi és a nyelwizsgáim után. :-)

Jó vagy Nia!!!

nia írta...

Köszönöm a kedves szavakat! :))))

Teljesen úgy van, ahogy írod, valahogy még nem állt helyre semmi. Fáradt vagyok és olyan semmilyen. Mintha nem is lennék túl a vizsgán, mintha nem is ért volna véget semmi.

Éééééé igeeeen! Jó vagyok, bibibíííí! :DDDD

De te is nagyon jó vagy, olvastam ám!! :))

habroller írta...

tiszta szívből gratulálok! :)

nia írta...

Jééééééé, egy habroller!! :))))))))))

Rám találtál? :))))))))))

Köszönöm szépen!!! :))))))))