2010. július 17., szombat

A véletlen mindig érdekes dolgokat produkál

A d.osztón na kivel futottam össze? A volt főnöknőmmel!
3 és fél év után...
Csak pár másodpercig beszélgettünk, mégis olyan volt, mintha tegnap láttam volna utoljára. A gyomrom felmászott a torkomba és eszembe jutott azonnal, hogy vajon ha a következő két tervezett "programot" megvalósítom, akkor hogyan tovább?
Az ilyen véletlenek nem attól lesznek érdekesek, hogy valami különleges és megismételhetetlen történt, hanem attól, hogy érzelmeket hoz felszínre. Nem is akármilyen érzelmeket.

Találnom kell egy munkahelyet, ez tény. Erről nincs is mit mondani többet. Ráadásul jövő kedden találkozom az egyik volt kolléganőmmel, elmegyünk egy cukrászdába és trécselünk. Kicsit olyan, mint egy ex-el való találkozás: az ember várja is és nem is, tudni is akar róla, de nem is, mindent összevetve mégis tök fölösleges. Mások imádják az ilyesmit, én nem. Ehhez túlzottan zárkózott és célirányos vagyok. Persze jól fogom magam érezni, mert én alapjáraton mindig jól érzem magam és örülök mindennek ami szép, kedves és jó, vagyis minden rendben és rendben is lesz. Az élet túl rövid, hogy mindenben csak a rosszat keressük. ;)
Ennek a találkozónak pedig meg kell lennie...

Nincsenek megjegyzések: