Az élet szép és minden rendben van - mondhatnám, de hogy is tudnám mondani, ha a tükörben nem azt látom, amit látni szeretnék.
Nem félig nem azt látom, vagy egy kicsit nem azt látom, mert azzal még lehetne mit kezdeni, hanem - sajnos - nagyon nem azt látom. Tudom, hogy mindennek én vagyok az oka és minden rajtam múlik, de ettől még a helyzet nem lesz jobb és könnyebben elviselhető.
Megint diétáznom kell, de úgy, hogy nem adhatom fel... hosszú ideig nem.
Az elmúlt 1 hétben igyekeztem ráhangolódni a feladatra és ma jött el az idő, hogy elkezdjem. (Nem lesz egyszerű, nem mintha eddig mármikor is az lett volna.) A cél ráadásul iszonyúan messze van... de muszáj sikerülnie! Vagy most, vagy soha!
Első lépésként pedig tervet készítek. Igaz, hogy ez eddig soha nem segített és soha nem tudtam tartani magam egyetlen tervhez sem, de erre most szükség van! Csodát kell tennem és terv nélkül nem lehet csodát tervezni! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése